Hogy lehet ehhez hozzákezdeni? Az lett volna logikus, hogy ,,Vége", de gondolom ezt már sokan kijátszották, azt meg, hogy "Vége van kicsi" meg pláne. Bár Orbman Viktorrol mondjuk sok dolgot el lehet mondani, de ránézésre azt pont nem, hogy kicsi (legalábbis az X tengelyen). Másrészről viszont klisé vagy nem, de ez kívánkozik ki az emberből. Tizenhat év nyomasztás után ez jön természetesen. Vége.
Ahhoz se hiszem, hogy hozzá tudok bármit is tenni, hogy mégis mekkora dolog történt Magyarországon. Nagy. Illetve..NAGY! Az én április 12-ém úgy zajlott, hogy olyan délután fél egy körül elugrottam az osloi nagykövetségre szavazni, vagy hát az elugrás az túlzás, mert az valami rövid eseményt indikál, itt meg ilyenről most szó sem volt. Korábbi években annyiból állt a szavazás, hogy beslattyogtam, személyigazolványlakcímkártya, behúzom, azt hello. Sosem tartott öt percnél tovább az egész. Most kb 40 percet álltam sorba, hogy behúzzam a behúzandót. Feszengtem is, mert fél kettőre hivatalos voltam egy görög húsvét ünneplésre, amit komolyan kell venni, úgyhogy behúztam, aztán uccu.
Aztán a húsvétozás közben meg-megnyitottam a szoszájöl médiát a telefonon, hogy mi van, de nem volt kifejezetten érdekes. Nagy részvétel. Hát azt láttuk. Este aztán elmentem megnézni Enyedi Ildikó Csendes Barát című új filmjét. Ha magyar film van a Cinemateket-ben, akkor azt azért általában próbálom megnézni. Sajnos azonban a film alatt végig az volt a fejemben, hogy jóó szép dolog ez a növényvizsgálat, de mennék már. Nem tudom, hogy azért mentem volna már, mert azt éreztem a történet(ek) nem vezet(nek) igazán sehova, vagy inkább azért, mert egy másik történetről meg nagyon is éreztem, hogy épp kiteljesedik valahol.
Oszt hát mit ad Isten! Kijövök a moziból, Tisza kétharmad, egész Budapest ünnepel, sőt még hazafele a metrón is mögöttem a magyar választási eredményeket tárgyalta két utas. Én meg egyszerűen azt se tudtam, hogy mit érezzek. Nagyon egyedül éreztem magam. Nem voltam részese ennek a gyönyörű győzelemnek, pedig a magam módján ezért harcoltam én is 16 éven át.
2010-ben szavaztam először. Akkor még az LMP-re. Hát igen, utólag nem néz ki olyan jól, de akkoriban még igenis ígéretes párt volt. Szinte hihetetlen is, de még emlékszem Schiffer András kemény felszólalásaira a Fidesz-szel szemben. Hát ez a hozzáállás hol van már...Na mindegy, a 2010-es választási eredménnyel kapcsolatos élményemet egy sztárvárz képkocka testesíti meg.
Fidesz 2/3 2010
A vicc, hogy amúgy úgy rémlik még beszéltük is valakivel a főiskolán, hogy ez bizony az az idézet, ami a legjobban leírja a helyzetet. A sors iróniája, hogy most, 16 évvel később megint a sztárvárz ugrott be, csak épp ez:
Meg ez:
De miért ennyire más a 2010-es Fidesz kétharmad, mint a mostani Tisza? Talán már csak az a népünnepély, amivé Budapest változott a választás éjszakáján már önmagában válasz. De nem csak ennyi. Akkoriban végig azt éreztem, hogy itt tényleg arra megy ki a játék, mint a sztárvárzban, hogy legyen totális hatalomátvétel és akkor lehet majd gonoszan nevetni a palotában. És hát nagyjából ez is történt.
Amit még utólag nem értek az az, hogy hogyan és miért volt bárkinek is bármiféle illúziója még az első kétharmados fidesz kormány után is? Utólag sok ilyet olvasni, hogy hát még annyira nem tűnt rossznak. Dehogynem! Az hogy ilyen parasztok rakják össze az ország alkotmányát? Meg fülkeforradalom..mi van? De persze a faszság sokaknak átment, már pozitív értelemben. Emlékszem, amikor 2011-ben Erasmuson voltam, akkor az erasmusos elvtársam nagy büszkén újságolta valami helyi haverjának, egy sör mellett, hogy bizony, nálunk van bankadó már. A gazdagokat adóztatják, nem a szegényeket. Aha, természetesen nem terhelték át ezeket a költségeket se akkor, sem tavaly vagy mikor az ügyfelekre, ugye? Parasztvakítás kimaxolva.
Nekem a magánnyugdíjak bedarálása is kurva keménynek tetszett, pedig nem is volt magánnyugdíjam, meg úgy nagyjából semmilyen se. És ez is lett aztán a meghatározó élményem, hogy hát én ebbe a buliba, ami a NER, ebbe én inkább egy fillért sem dobnák be, mert az a pénz csak a Lölö zsebibe megy. És ez is tök triviális volt akkor, pedig hát hol volt még az ország gázosa attól amivé mára kinövé (hát kinöveszteté a gazda, mert hogy önerő nem volt ebben a kinövésben, azt kár vóna vitatni) magát.
Tök érdekes még, hogy nekem az egyetlen tüntizős élményem az még a röghözkötés miatt volt, pedig már épp nem volt nekem releváns a dolog. Több tüntetés is volt akkoriban emiatt, aztán most így visszanézve ez pont az a dolog, amit utólag senki nem ró fel az ormánykormánynak...
A másik, amit nem értek, hogy még a legkeményebb ellenzéki lapok is úgy hivatkoznak a 2010-2020 időszakra, hogy akkor tényleg jól ment a szekér, nemzetközi konjunktúra, gazdasági felvirágzás, dől a lé stb. Nekem azonban amikor 2013 és 15 között ofaubézgattam, az volt az élményem, hogy csak olyan emberekkel találkozok, akik hónapról hónapra élnek, de még így is halálba imádják a fideszt. Mondom ok, nekem ennyi elég volt Magyarország.
Ha nem itt adózok, akkor legalább nem mondhatja rám senki, hogy én bármivel is hozzájárulok ehhez a rendszerhez. Nagyjából így lett aztán Norvégia 2015 augusztusára.
Aztán pont 15-től már kicsit könnyebb visszaemlékezni már mindenkinek arra, hogy mi volt, hogy volt, mert ugye akkor lőtt ki a migránspara, nemveszitekeltőlünkaközmunkánkatfüstösképűparasztok, aztán sorosbérenc,eubérenc,gyurcsánybérenc,stbstb míg végül megérkezett a kékalaponfeketefehérgyűlölet a fináléhoz, aka zelenszkibérencezéshez. Bamm. Campaign with Hate!
Már eltelt pár nap, de még mindig könnybe lábad a szemem, amikor meglátom a felvételeket a vasárnapi örömünnepről. Öröm ez főleg, de nagyon nagyon bánom, hogy nem voltam ott élőben, és azt is érzem, hogy nem tettem eleget azért, hogy ez megtörténjen, tán még hamarabb. Kitaláltam egy ponton, hogy számszerűsítem a média hazugságait, úgyhog fellőttem a media-monitor.hu-t, hogy aztán méricskéljem kiről mit és mennyit írnak, de nem volt már erőm megírni az elemzéseket, meg aztán Magyar Péter itt már izomból nekiállt a rendszer lebontásának amúgy is. A domain név hamarosan lejár, nem újítom meg, de remélem a kb. két év alatt kinyert adatokat valahol el tudom majd tárolni, hátha még jó lesz valamire valamikor.
Mi jön most? Hazaköltözés? Vagy pár hónap és bedől az egész? Nem hiszem. Egyiket sem. Az viszont már most látszik, hogy a fideszesek egyesével szépen próbálnak visszakúszni a közéletbe, bár 16 év kétbites kommunikáció után még nem igazán képesek kilépni ebből az önmaguk által generált őrületből, de ki tudja. Még az is lehet, hogy öntudatra ébrednek.
Ami jó lenne: kilépni ebből a jobb-bal baromságból. Ez Norvégiában...hát még papíron létezik, de inkább csak gazdasági különbségek vannak, a politikusok között a viták többnyire szakmai jellegűek, és a társadalom is adókról meg mindenféle intézkedésekről vitatkozik, nem pedig arról hogy RÁNK SZAVAZOL VAGY MEGHALSZ BAZDMEG. Persze nehéz lesz ebből kilépni, mert most 16 év felgyülemlett feszültség le kell vezetni a fideszen, csak aztán nehogy egy örökös feszültséglevezetésben ragadjunk...
Megjegyzések
Megjegyzés küldése