A szuperhősök végül nyertek

robert j. oppenheimer wins oscar for best atomic bomb című crayion alkotás. Akril pixelvásznon 2024

 Megvannak az idei oszkárok, már nem azok az oszkárok, akikkel a sötét sikátorokban, meg Corustanttól távoli vármegyék semi-lakatlan falvainak leglepattantabb házaiban nem futsz össze, hanem a Hollywood álomgyár incorporated díjazottjai. Az eredmények papírformábbnál papírformábbak nem is lehetnének, én meg szokásomhoz hívem azon kapom magam, hogy megint elveszetett belőlem egy olyan adag remény a jövővel kapcsolatban, amiről már nem is tudtam, hogy még megvolt bennem. Tudom, ez a blog már kezd nagyon letargikus hangulatot árasztani, de azért van jó is.

Az idei Oscar atombombája hohooo az Oppenheimer által rendezett Christopher Nolan film, amiről hosszasan, ám talán nem elég hosszasan értekeztem már egyet. Azt, hogy miért élvezhetetlen a film, már nem mondanám el újra, csak annyit tennék hozzá még, hogy minden látszat ellenére ez egy szuperhősfilm győzelem. Annak ellenére, hogy Nolan korábban megcsinálta az egyébként tényleg emlékezetes Mementot, a csúcsra mégis a Batman juttatta el. Nem csak őt, hanem Hollywoodot is. Itt robbant ugyanis be az egész szuperhős őrület, ami mostanság kezd aláhagyni, de a sok könyvelő mindent meg fog tenni, hogy feltámassza a műfajt, mert nincs veszélyesebb annál, mint pénzt adni egy olyan filmre, ami nem biztos, hogy megtérül.

Persze Nolan nem a Batmanre, hanem a Batmanért kapta meg az Oscart, mert tartozunk neki. Tartozunk neki, mert sok pénzt és nézőt hozott nekünk, és mert olyan rendező, akinek van valamiféle felismerhető stílusa is. Ugyanezért kapta meg Robert Downey Jr. is a magáét. Ő a mi vázsemberünk, hozta a pénzt, de hát arra azért nem kaphatta meg, de most, hogy láthattuk fekete-fehérben is, na így már igen! És kicsit még Cillian Murphy is ennek a farvizén evez, bár Cillianügyészetileg nem vagyok kifejezetten járatos, azt azért látom, hogy az arcot imádják internetszerte és túl,

Félreértés ne essék, nem állítom se Robert Downey-ról, se Cillian Murphy-ről, hogy rossz színészek lennének, vagy akár rosszul játszottak volna az Oppenheimerben, de ez most egy amolyan Oscaros Revenant volt, ha még emlékszik bárki is arra filmre, amiben Leonardo DiCaprio óriási szoszájölmédiás meg mindennmédiás nyomásra összebirkózott egy medvével magának egy oszkárt, holott a faszitól szinte csak jobb alakításokat tudok mondani, még annak ellenére is, hogy DiCaprioért nem is vagyok kifejezetten oda.

Szóval amolyan Revenant volt ez az Oppenheimer stábjának. Hollywood úgy érezte, hogy nagyon tartozik nekik, hát had örüljenek ők is, meg a rajongóik is. Katasztrófa. Azt sajnos nem tudom pontosan megmondani, hogy mennyire katasztrófa, mert a legjobb film kategória jelöltjei közül csak hetet láttam a tízből, de abból a hétből én mondjuk inkább a Szegény Páráknak adtam volna a csúcsdíjat, vagy ha nem a páráknak akkor meg a Scorsese virágainak.

Vannak azért jó fejlemények is. A Szegény párák például teljesen megérdemelten behúzott minden külsőséges izét, ami számomra full érdektelen, de Emma Stone is megkapta a legjobb női oszkárnét, amit maximálisan meg is érdemelt. Annak is örülök, hogy a forgatókönyves kategóriákban az Egy zuhanás anatómiája és az American Fiction is behúzott egy-egy szobrot. Mindkettő film megérdemelt valami díjazást szerintem, bár az American Fictiont talán inkább legjobb férfi fő- és mellékszereppel oszkároztam volna, ha én lennék az oszkár.

Meglepetés volt még nekem, hogy a japán Godzilla Minus One plus one oszkárot rombolt össze magának,mert hogy legjobb látványeffektek. Ezt a kategóriát szoktam a legkevésbé ismerni, mert itt vannak az egyébiránt legsekélyesebb alkotások, de a Godzilla ehhez képest egy egész kulturált film. Szóval ennek is örülünk.

Mindig kérdezik tőlem, hogy minek kínzom magam az Oscar követésével, ha egyszer nem kifejezetten szeretem a mainstreamöt, én meg nem tudok nagyon fasza választ adni, de talán ez az én focipotlékom. Lehet szurkolni az underdognak, mert azért mindig van a 10 között legalább egy olyan film, ami tényleg nagyon jó, de úgyse kapja meg a nekijárót, de nem is ez a lényeg, hanem maga a szurkolás.

Jövő ilyenkor szintén magyar siker, mert Dűne kettő legjobb látvány,legszebb hang, leggyönyörűbb HÁÁÁÁ üvöltés száundtrekk formátumban és a többi ceterum citera. Én meg majd jövök újra puffogni, hogy bezzeg az izé rendező meg mittudomén és a gép meg forog szépen tovább. Jó éjszakát!