Freya a rozmár, nem a Beatles!

 

Nem gondoltam, hogy erről fogok bejegyzést írni, de egyik reggel a telexes Feya cikk annyira felbosszantott, hogy mondom akkor már kiadom magamból a kiadni valót. Nem mintha rosszul lenne megírva, vagy orbitális tévedések és pontatlanságok lennének benne, de valami úgy éreztem nem stimmelt.

Fantasztikus állat a rozmár és hatalmas rajongója vagyok az állatfajnak. Több száz kiló zsír, két brutál agyar és egy irgalmatlan bajusz. Minden tulajdonságában tökéletes teremtény. Valószínüleg nem csak én gondolom így, hanem pl. Kevin Smith is, aki megcsinálta a filmtörténet talán legbizarabb filmjét, a Tusk-ot, melynek kulcskérdése, hogy vajon az ember tényleg rozmár-e legbelül. Vagy a rozmár emberibb az embernél, már ha az emberségességet és önzetlenséget vesszük emberi tulajdonságnak, nem pedig eme iromány apropóját, a brutálitást és lustaságot.

Kis sztorizgatás

Szóval én is hatalmas figyelemmel követtem, hogy hol, merre leledzik a Freya és amikor még Kragerø kikötőiben chillelt, már akkor fontolgattam, hogy lemegyek megpillantani ezt a gyönyörű állatot, de úgy voltam vele, hogy ha épp nincs ott, akkor jó sok idő elment a semmire, szóval inkább kihagytam.

Aztán kb egy hétre rá megjött Osloba. Hurrá!! Amint lehetett elmentünk felkutatni, mi köcsög rozmárturisták, akik tízezrével özönlöttünk oda a Telex szerint. Aha.... Na szóval úgy nézett ez ki, hogy lementünk a kikötőbe, ahol Freyát sejtettük. Na de hogy találjuk meg? Freya ugyanis leginkább csónakok, minijachtok hátulján szeretett pihengetni, ezek pedig egy lezárt kikötőben vannak leparkolva, tehát a földi sárvérű halandó nem sétálhat csak úgy oda. Szóval mentünk az untermenscheknek kijelölt part menti járdán és azt láttuk, hogy egy nő valami nagyon komoly kameraszettel hesszöli a vizet. Valószínűleg ez volt az egyetlen komoly indikátora annak, hogy fjordontúli élet van a közelben, úgyhogy mi is elkezdtük hesszölni a vizet, ahol a hesszelőmesterasszony csinálta. Mit ad isten, megláttuk! Ott van bazdmeg!!! Ja, láttuk kb 50 méter távolról a vízben felbukkanni, aztán alámerült. Rengetegen voltak körülöttünk, közel 15 ember. A hajótulajok persze gond nélkül közelebb mehettek, sőt sokan oda is hajóztak. Óriási élmény, hurrá, na gyere igyunk meg egy sört, azt menjünk haza.

Na másnap aztán úgy döntöttünk, hogy nézzük meg megint, hátha többet is sikerül látnunk; a rozmárológus úgyis azt mondja, hogy 2 napig szokott egy helyen strandolgatni a Freya, szóval utolsó alkalom. Kb hasonló volt a felállás mint az előző nap, de most a vízben nem látszott semmi. Az viszont nagyon látszott, hogy a kékvérűek jönnek-mennek,nyitogatják a vaskaput. Hát aki megteheti...Aztán ráuntam, úgyhogy életet-halált-törvényeket megvető bátorsággal valahogy átlendültem a tenger fölött és a kapu túloldalára kerültem. Fuck it! Aztán kis séta és ott volt!!! 600 kg zsír egy csónak tattjában, bűzölögve álmában. Fantasztikus látvány. Nem voltak rengetegen, de valóban voltak hibák már itt is. Egy idősebb nő odament és megsimogatta. Ennek Freya nem annyira örült, úgyhogy felnézett rá egy markáns pillantással, mire idősebb nő is megijedt és arrébb iszkolt. Mikor a nézőközönség többsége megdorgálta idősebb nőt, ő felháborodottan csattant fel, hogy hát de csak lehet,há nem?! Hát...whatever. Na mindegy, megnéztük, eljöttünk, a legtöbb bámészkodó le is lépett. Történt ugyanis hogy egy jószívű hajósnő nyitva hagyta a kaput, hogy aki kíváncsi az hadd legeltesse már a szemét a rozmár gyönyörén. De altruizmusa nem terjedt a végtelenségig hanem csak kb 10 percig, mert utána kapuzárás, se ki, se be. És ennyi volt Freya Osloi története.

Másnap a hatóságok elküldték a rendőröket, vizimentőket, David Hasselhoffot, hogy szedjék ki a fjordból Freyát mert már sok a jóból, de addigra Freyának már hült helye volt. Høviknél találták meg, ami közigazgatásilag már nem Oslo és nem is annyira jól hozzáférhető. Mondom ok, ennyi volt a Freya történet, elindult kifelé a fjordból. Még talán felbukkan Sandvika strandján, de ki tudja.

Hát mit ad Odin! Felbukkant. Na itt már boldog-boldogtalan megnézhette magának Freyát ugyanis a szabadstrandon strandolt szabadon. Mi is elmentünk ismét, hátha pont jókor leszünk jó helyen. Sikerült is. Megjöttünk és Freya jött is épp ki a part felé, megevett egy kagylót,fújt egyet a gyerekek felé, majd elúszott. Másnap már megint főleg privát kikötőkben jelentették, utána pedig továbbúszott délre, Asker felé. És azt hittük ez lesz a sztori vége. Itt már nincsenek annyira forgalmas strandok, a rozmarológusok már nem jönnek le ide Osloból, szóval mi történhet még?Három napra rá kilövik... Ennyit az anekdotázásról, most jöjjön a cáfolata a mindennek.

A kiigazítás, vagy kiegészítés, vagy mi

Tehát Stöckert Gábor újságíró ilyet ír, hogy "Ezreknek volt közös élménye vele, tízezrek fényképezték le, milliók osztották meg a képeit." Hát... mi abszolut csúcsidőben, csúcsforgalmas csúcshelyeken szemléltük Freya rozmáristennőt, néha igen hosszasan is, de soha nem volt még húsz ember sem a környéken. Persze, érdekelte az embereket, de azért nem egy Justin Bieber live at Sziget festival Hungary 2022 Thank you very much Bukarest jellegű dolog volt és látszólag Freya sem zavartatta magát különösebben. Aki látott már képet, videót, látomást nagyobb csoport rozmárokról az azért sejtheti, hogy az alvás ott sem olyan mint a hangszigetelt, 22 fokra felfűtött posh belvárosi lakásokban. Egymás seggébe szúrnak az agyaraikkal, finganak, sirályok szállnak rájuk, méteres hullámok verik a partot, szóval történnek ott dolgok.

"Akárhova ment a rozmár, emberekkel találkozott, és emberek tulajdonait rongálta meg akaratlanul – leginkább motorcsónakokat és kisebb hajókat, amikre felfeküdt. Ennél nagyobb gond volt, hogy egy idő után már veszélyt jelentett az emberekre – azokra persze, akik túl közel merészkedtek az állathoz, de mindig voltak ilyenek, nem is kevesen." Nem ez volt a nagyobb gond. A nagyobb gond pont a rongálás lehetett. Ez persze nem tény, de ha azt nézzük, hogy Freya mennyire volt kitéve bámészkodóknak és hogy mennyire hajósoknak,csónakosoknak,jachtosoknak, hát.... az utóbbiakból jóóval többet kapott, de erre még később kitérek, amikor megfejtem a mindent.

"A Fiskeridirektoratet előző csütörtökön már arról írt, hogy ha az emberek továbbra sem tartanak megfelelő távolságot az állattól, akkor el fogják altatni a rozmárt. Addigra állatorvos is megszemlélte Freyát, és úgy látta, hogy az állat nincs jó bőrben, mert nem pihen eleget, és emiatt stresszesebben viselkedik. Ehhez az is hozzájárulhatott, hogy voltak olyan rozmárturisták, akik nem elégedtek meg egy-két fényképpel, hanem még meg is dobálták Freyát." Ilyenről valóban írtak, de nemrég kiderült hogy ez nem volt igaz.Sandvikában valóban volt egy esemény, ami megalapozhat egy ilyen mendemondát. Egy kissrác a várakozás közben a partról a sekélyvízbe dobott egy követ, kb két centire magától. A jószívű rendőr azonnal rákiabált, hogy vegyen vissza magából, különben ő visszavesz belőle. Az összes fontosabb média jelen volt, amikor ez történt és hát nyilván jó leírni egy ilyet, hogy dobálták, csak hogy az olvasó érezhessen némi morális felsőbbrendűséget, hogy "undorító, hogyan viselkednek egyesek! én sosem tennék ilyet!" And that's that. Freya még látótávolságban sem volt, amikor ez történt.

"Aztán egy Freya-szimpatizáns kitalálta, hogy szobrot állíttat az állatnak, és gyűjtésbe kezdett. A gyűjtés még tart, de már több mint 240 ezer korona (majdnem 10 millió forint) összejött a műalkotásra."Ezzel nincs semmi gond, mert igaz, csak szarul hangzik. A szobor célja, hogy emlékeztesse a lakosságot arra, hogy milyen gyökér utolsó szarszemétládák vagyunk a természettel és ennek legjobb szimbóluma bizony Freya itt az Oslofjord vidékén. A gyűjtés tényleg elég szépen összehozta a meghatározott célösszeget, ami egyébként 200 ezer korona volt. Az is látható viszont, hogy kb 1600 ember adakozott, tehát átlagosan olyan 150 koronát dobtak be, ami most egész konkrétan kb egy sör ára a kocsmában, szóval nem a helyzet, hogy megbolondultak volna itt a rozmániások, csak kis adományokból összegyűlt a pénz. Kész.

A spekulálás, az összeesküvések, a rejtett igazság, a megoldás és egyéb miegymások

Szóval mi történt itt valójában? Tény, hogy voltak veszélyes helyzetek, például két srác is, akiknek aztán "gőze nem volt" arról, hogy egy rozmár van a kikőtőben, arrasupoztak meg kajakoztak és a supos srác annyira izgalomba jött Freya látványától, hogy zavarában belesuppant a vízbe és kissé megszeppent, a kajakos srácnak meg megbökte a kajakját. Igen, sokkal rosszabb is történhetett volna, darabokra téphette volna mindkettejüket, sőt lábakat növeszthetett volna, kijöhetett volna a partra és széttéphette volna Oslo teljes lakosságát, majd ráköphetett volna a Sikoly festményekre.

Társadalmi, szociológia, közbiztonsági meg még minden ilyen szempontból tehát indokolt lehetett, volt, vala a brutális gyilkosság. Meg lehet magyarázni, értelme is van satöbbi. A gond viszont pont ezzel a logikai keretrendszerrel van. A természet akadályt,veszélyt,anyagi kárt jelent nekünk. Mit teszünk? Megszabadulunk tőle. A kezdetektől fogva ez a logika és ez nyilván hozzájárult ahhoz, hogy eljussunk oda ahova eljutottunk, de az ember közben kinőtt az állatvilágból, vagy hát szeretnénk azt hinni ugye, de ha tényleg kinőttünk, akkor ki kell lépnünk az erősebb kutya baszik logikából, tenni egy lépést hátra, és azt mondani "Tessék természet! Vær så god! Ez most a tied." Ja, kellemetlen lehetett volna lezárni egy-két strandot nyáron biztonsági okokból...na bumm! A baj valójában az, hogy ha még Norvégiában sem képesek visszalépni a természet javára ilyen piszlicsáré ügyekben sem, akkor hogy lesz ebből zéró kibocsátás, mikroműanyag-mentesített makrotenger, eső, két celziuszfok alatti melegedés stb? Előbb-utóbb meg kell hozni az áldozatot és Freya egy jó gyakorlás lett volna erre. Kicsiben kezdeni, aztán fokozatosan haladni valamerre.

Másik gondolat, ami egy részeges kollégabúcsúztató során hangzott el egy nagymegfejtő munkatársamtól az vala, hogy Freya már rég halott volt, amikor kilőtték. Papíron. A norvégok ugyanis nagyon jók bizonyos dolgokban mint pölö bürokrácia,tétlenkedés,felelősséghárítás. Ebből pedig az következik, hogy a hajósok már a Freya jelenés legelejétől panaszkodtak a halászati izének, azok meg már hónapokkal ezelőtt kitalálták, hogy Freyát visszaküldik Ázgárdba...na de ki húzza meg a ravaszt? Na és ezen valószínűleg elcsámcsogtak, kávéztak, meetingeztek heteket, hónapokat, míg "végre" valaki kihúzta a rövidebbet az egyik meeting alkalmával és bumm.

A konklúzió tehát, hogy bármit mondunk, ezt a mészárlást nem lehet megindokolni. Sem elvi, sem gyakorlati alapon. A hiba nem az állatszeretők,bámulók,élvezők oldalán áll, mert ha igen, akkor sürgősen bombázzuk le az állatkerteket és rakjunk a helyükre parkolókat, meg jachtkikötőket meg amit akar az a réteg, amelyik a "kisembert" hibáztatja. Gáz ez az izé, ez a mocskoselitezés,köcsögjachtosokozás, de sokkal bosszantóbb az indokolatlan hibáztatása azoknak, akik igazából hozzá se fértek Freyához,nem hogy még zavarhatták volna. Valahol azt érzem ez az egész egyfajta analógiája a világ környezetvédelmi helyzetének is, de ebbe most nem megyünk bele.